udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
45
találat
lapozás: 1-30 | 31-45
Névmutató:
Jakab Árpád
1998. január 8.
A nacionalista oktatáspolitika, a nyílt vagy burkolt diszkrimináció eredményeképpen az ötvenes évektől egyre kevesebb magyar hallgatója lehetett a felsőfokú oktatási intézményeknek. Az elrománosítás kétféleképpen folyt: az elméleti tantárgyakat román nyelven kellett oktatni, emiatt az oktatás 70 %-a román nyelven folyt, a másik módszer: egyre több román hallgató ment a magyar jellegű intézményekbe. Az 1958-59-es tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 4443 nappali tagozatos hallgatója volt, közülük 2917 /65,7 %/ volt román, és 1266 /28,5 %/ magyar nemzetiségű. Az 1977-78-as tanévben 3270 /75%/ román és 1049 /21,1 %/ magyar diák látogatta a nappali tagozatot. Az 1989-90-es tanévben az egyetem 3007 hallhatójából 2304 /76,6%/ volt román, magyar pedig 661 /22 %/. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben 1949-től 1959-ig 13 %-kal nőtt a magyar nemzetiségű hallgatók száma, viszont 1959 és 1989 között ez a számarány több mint a felére csökkent. /Jakab Árpád: Egyre kevesebb magyar diák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 8./1998. június 2.
Máj. 28-án Székelyudvarhelyen ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ választmánya. Márciusban Benedek Árpád Csaba mérnököt hat hónapos próbaidőre kinevezték az udvarhelyszéki szervezet ügyvezető elnökévé. Feladata a községi, falusi szervezetekkel való kapcsolattartás. Benedek most beszámolt a vidéklátogatás során szerzett tapasztalatairól. A községek fő gondja az infrastruktúra hiánya, az utak nagy része járhatatlan. A községek többségében akadozva vagy egyáltalán nem működik a helyi RMDSZ. Sok helyen nincs, aki elvállalná a szervezést, emellett a 119 település közül mindössze 11 fizetett tagsági díjat a széki szervezet pénztárába. /Jakab Árpád: Ülésezett a Széki RMDSZ választmánya. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./1999. november 9.
A Magyar Állandó Értekezlet keretében október 26-án oktatási szakbizottság alakult Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A bizottság elnöke Gál András Levente magyarországi államtitkár. Az ülésen az RMDSZ színeiben Asztalos Ferenc képviselő volt jelen. A szakértői bizottságok ajánlásokat fogalmaznak meg, illetve jelentéseket tesznek a magyar kormánynak. Az ajánlások, jelentések nyomán a magyar kormány jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezheti. - A határon túli magyar nyelvű oktatást támogató magyarországi intézmények vizsgálatába be kell vonni az Apáczai Közalapítványt, a Domus programot, az Illyés Közalapítványt, a magyar felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatait, a Magyar Nyelvi Intézetet, a magyar ösztöndíjtanácsok rendszerét, a Márton Áron Szakkollégiumot és a Nemzetközi Hungarológiai Központot. Egyetértettek abban, hogy el kell készíteni a határon túli magyar tudományos műhelyek kataszterét. Pályázati rendszer alapján kell kijelölni azokat, akik bekapcsolódnak a kutatási programba, igénybe kell venni a határon túli szaktekintélyeket, tudományos kutatóműhelyeket is. /Jakab Árpád: Kétes protekció helyett biztos pályázati rendszert akarnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./1999. december 2.
Az elmúlt héten az RMDSZ vezetősége konzultációk sorozatát folytatta a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtésével kapcsolatban a különböző régiók szakembereivel, a civil szervezetek és önkormányzatok vezetőivel. A tanácskozássorozat nov. 22-én kezdődött a szovátai Teleki Oktatási Központban, ahol Hargita és Kovászna megye képviseltette magát. Nov. 23-án a Maros és a Kolozs megyei érdekeltekkel találkozott a szövetség vezetősége, ezt követte a partiumi megbeszélés. A Felsőoktatási Tanácsnak - amely nov. 26-án ülésezett Marosvásárhelyen - az volt a feladata, hogy a régiók szintjén lezajlott megbeszélések alapján kidolgozza azt a szakmai álláspontot, amit az RMDSZ vezetősége politikailag felvállalhat. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a Felsőoktatási Tanács neves magyar nemzetiségű egyetemi tanárokból tevődik össze. A tanácskozásokon körvonalazódott: a magánegyetem központja Kolozsváron legyen, az egyetemnek különböző városokban is működnének karai. Székelyföld sem akar kimaradni ebből az építkezési folyamatból. /(Jakab Árpád): Kolozsváron lesz a magánegyetem központja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./1999. december 21.
Az Oklándon tartott lakossági fórummal tizenkilencedik állomásához érkezett az Udvarhelyszéki RMDSZ vidéklátogató körútja. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke kijelentette, ezeken a találkozókon érezték a leginkább, hogy tevékenységük nem hiábavaló. Néhány nappal ezelőtt az egyik székelyudvarhelyi felelős tisztségviselő úgy fogalmazott: az RMDSZ elszakadt a tagságtól, nem teljesítette a felvállalt kötelezettségeket, a tanügyi törvény rossz, a földtörvény nem az RMDSZ munkájának eredménye. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy megpróbáltak egy jobb, törvényesebb környezetet teremteni Romániában, azonban a jelen körülmények között ennél többet nem lehet tenni. Verestóy elutasította a kritikár: "Akik különböző súlyos vádakkal illetnek bennünket, azok egyszerűen rosszindulatúak, de az is lehet, hogy nem ismerik a valóságot." /Jakab Árpád: Verestóy Attila szerint a kritika is eredményeket jelez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./2000. január 18.
Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./2000. január 18.
Az RMDSZ és az Apáczai Csere János Közalapítvány között megszületett egyezség értelmében a közalapítvány anyagi támogatása eredményeként a szövetség fedezi a diplomahonosítással járó költségeket. A diplomahonosításra váró fiataloknak eddig igen nagy összegű illetékeket kellett kifizetniük. - Egy érettségi vagy egy posztliceális oktatási formán szerzett oklevél honosításáért 250.000 lejt kellett fizetni, az egyetemi diploma honosítása 500.000, míg egy doktorátusi diploma hitelesítése 600.000 lejes illeték kifizetésére kötelezte az érintettet - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. Ezeknek a költségeknek a fedezését az Apáczai Csere János Közalapítvány anyagi támogatása eredményeként az RMDSZ vállalta fel. Az udvarhelyi képviselőirodában megtalálhatnak minden olyan dokumentációt, amelynek alapján össze lehet állítani a minisztériumnak címzett dossziét. /Jakab Árpád): Nem kell fizetni a diplomahonosításért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./2000. február 3.
Asztalos Ferenc képviselő kifogásolta, hogy az oktatási reformról szóló tudósítások nem írják meg világosan, hogy mit is jelent az oktatási reform. Az ismertetések megfeledkeznek arról, hogy az 1999 nyarán módosított oktatási törvény szabályozza a lehetőségeket, azok kivitelezésére viszont a tanügyminiszternek kell meghozni a különböző rendelkezéseket. A reform az oktatás tartalmának a megváltoztatására is vonatkozik, amibe beletartozik a tantervek, a tankönyvek, a programok kötelező megváltoztatása. A reform érinti a tanintézetek menedzsmentjét, ugyanis egy új stílusú vezetés eredményeként lehet elérni a rendszer decentralizációját, a tanintézetek autonómiáját. /Jakab Árpád: Mit jelent az oktatási reform? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./2001. március 12.
Szeben megye magyar oktatása volt a témája a Medgyesen tartott nagyszabású értekezletnek a képviselők, az RMDSZ, az EMKE, valamint a történelmi magyar egyházak képviselőinek részvételével, Jakab Elek, a Szeben megyei RMDSZ elnökének vezetésével. A Millennium Ház zsúfolásig megtelt. Szeben megye szórvány. Az összes helységek közül Medgyes tartja magát a legerősebben. A 9800 magyar lakosból kitelik a Báthory Istvánról elnevezett elemi iskola fenntartása. A megjelentek láthatták Jakab Árpád festőművész kiállítását is. /Kalmár Zoltán: Legdrágább, kincsünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./2001. március 30.
Medgyesen a Millennium Házban Jakab Árpád festményeit állították ki. Jakab Árpád a medgyesi edénygyár mázas termékeit díszítette rajzokkal. A tavaly felavatott Millennium Házban van az RMDSZ székháza, a könyvtár berendezéséhez is hozzáfogtak. A Millennium Házban tartja próbáit az 1997-ben alakult Nefelejcs táncegyüttes is. A Nefelejcs 22 tagú együttes, idén a szórványvidéki táncegyüttesek találkozójának megrendezésére készülnek. Medgyesen mintegy tízezer magyar él. Szeben megyében a magyar közösség Medgyesen a legnépesebb. /Fejér László: Szórványvidéki tánctalálkozó lesz Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2001. szeptember 18.
A képviselőház jóváhagyta a romániai autópálya-építkezések prioritásait rögzítő 16-os sürgősségi kormányrendeletet. A testület tagjai egyetértettek és elfogadták Antal István parlamenti képviselő javaslatát is, így a Nagylak-Temesvár-Nagyszeben nyomvonalon létrehozandó autópálya ugyanarra a sürgősségi szintre emelkedett, mint a Nagyvárad-Kolozsvár szakasz megépítése. A rendeletet a szenátusnak is el kell még fogadnia, az autópálya építési munkálatai azonban várhatóan csak három-négy év múlva kezdődnek el. /Jakab Árpád: Elfogadták Antal javaslatát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./2001. november 1.
A székelyudvarhelyi MADISZ szervezésében novemberben indul az Udvarhelyszék jövőjéért nevet viselő önkormányzati képzés. A kétéves program során a résztvevők a negyedévente sorra kerülő előadássorozatokon kapnak megfelelő képzést különböző, az önkormányzatokat érintő témakörökben. Az első nov. 3-4-én lesz Homoródszentmártonban, a Dávid Ferenc Ifjúsági és Konferencia Központban. /Jakab Árpád: Képzés Udvarhelyszék jövőjéért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./2002. január 18.
Helyesen döntött Székelyudvarhely önkormányzata, amikor nem tervezte be az idei költségvetésbe a Szász Jenő polgármester által előterjesztett fiktív összegeket, írta Jakab Árpád. Szerinte Szász Jenő tudatosan terjesztett törvénytelenséget a tanács elé. Törvénytelen döntések esetén az önkormányzat feloszlatható, "Szász Jenő ennek érdekében a fondorlatoktól sem riad vissza" – olvasható a lapban./Jakab Árpád: Szász Jenő törvénytelenséget akart kierőszakolni az önkormányzati testülettől. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./Szász Jenő "törvénytelensége" – Verestóy lapja szerint - az volt, hogy nagyobb költségvetést akart megszavaztatni. Erre azért volt szükség, hogy működni tudjon a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely. A Verestóy irányítása alatt álló RMDSZ-tanácsosok ezt leszavazták.2002. május 20.
A Hargita Megyei Törvényszék máj. 16-án hozott ítéletében felfüggesztette azt a határozatot, amellyel a székelyudvarhelyi önkormányzat megállapította az UPE-s tanácsosok mandátumának megszűnését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a végleges ítélet meghozataláig az egyesület tanácsosai részt vehetnek a testület munkájában. Ladányi László leszögezte, hogy az ideiglenes törvényszéki döntés nem vonatkozik az alpolgármester személyére, ezt a tisztséget továbbra is Péter Pál látja el. A tanácsos bejelentette: az ítélet ellen a Marosvásárhelyi Táblabíróságon fellebbeznek. /Jakab Árpád: Visszajönnek az UPE-sek az önkormányzatba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./2002. július 15.
A magyar kisebbség létszámának csökkenése legfőképpen a kivándorlással magyarázható, de a népszaporulat csökkenése és az asszimiláció is "előkelő" helyet foglal el. Az utóbbi tíz évben a leszakított országrészek mindegyikében csökkent a magyarok száma. Szlovákiában az elmúlt tíz évben 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Csak összehasonlításképpen: az 1991-es népszámláláskor még 567.296-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, tavalyig ez a szám 520.528-ra zsugorodott. Szlovákiai elemzők úgy látják, roppant felgyorsult a szlovák-magyar nyelvhatáron és a szórványban élő magyarok asszimilációja. A tavaly decemberi, ukrajnai népszámlálásról még nincsenek végleges adatok, a részleges eredményekből csupán az összlakosság száma ismert. Eszerint Ukrajnában a tavalyi év végén 48.416 millió ember élt, ez a szám hárommillióval kevesebb, mint a szovjet korszakban, tizenhárom évvel ezelőtt tartott népszámlálás idején volt. A 48 millióból 164 ezer magyart vettek nyilvántartásba, közülük több mint 155 ezer Kárpátalján élt. A horvátországi magyarok száma a tavalyi népszámlálási adatok szerint 22 ezerről 16,5 ezerre csökkent 1991-hez viszonyítva. Ennek okát a délszláv térségben dúló háborúkkal magyarázzák. Szerbiában sem ismertették még az idén tavasszal végzett népszámlálás eredményeit, csak a köztársaság lakosainak számát: Szerbiában összesen 7,47 millióan élnek, ezen belül a Vajdaságban mintegy kétmilliónyian. Tíz évvel ezelőtt a térségben 339 ezer magyar élt, a legpesszimistább becslések szerint számuk akár hetvenezerrel is csökkenhetett. Az ok: a háború elől történő menekülés. Az anyaország határain túl rekedt magyarság száma az utóbbi tíz évben soha nem tapasztalt csökkenést mutat: 330-350.000-es fogyással kell számolni. /Jakab Árpád: Határtalanul fogy a magyar. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./2002. október 9.
Megalázva tértek haza az okt. 6-i bukaresti bajnokijukról Székelyudvarhely szuperligás asztaliteniszezői. Nagy Ferenc edző tanítványainak mérkőzés közben azt is felrótták: hogyan merészelnek magyarul beszélni az ország fővárosában. A házigazda Pro Auto Sport második csapatának tagjai, no meg a bírók semmitől sem riadtak vissza annak érdekében, hogy idegileg padlóra küldjék az ellenfelet. Az 5-5-ös, cseppet sem békés döntetlennel zárult találkozó jókora csúszással kezdődött. A bukaresti bírók semmiségekért állították le a játékot, a vendégek rovására. A házigazdák támogató-játékosa, Tigau azt rótta fel a vendégeknek, hogy magyarul beszélnek, emiatt a játék félóráig állt. A reklamáló udvarhelyiek "jutalma" minden esetben sárga lapos figyelmeztetés volt. /(Jakab Árpád): Udvarhelyiek kálváriája a fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ 2002. október 29.
A bukaresti felnőtt Szuperligás asztalitenisz- mérkőzésen a székelyudvarhelyi játékosok szemére vetették, hogy merészelnek magyarul beszélni... egymás között. A szakszövetség vezérkara elhatározta, kivizsgálást indít az ügyben, s első lépésként a szövetség székházába kérette a panaszosokat. Az udvarhelyiekkel történt incidensek után ugyanazok a jelenetek ismétlődtek meg a másnapi Bukarest-Kézdivásárhely női A-osztályos bajnoki mérkőzésen. Azon a találkozón is megtiltották a vendégeknek, hogy anyanyelvükön szóljanak egymáshoz, ugyanaz a fővárosi bíró (a szabályzat nem mellékesen szigorúan tiltja, hogy hazai bíró vezesse a mérkőzést) ugyanazzal a praktikákkal igyekezett lelkileg kikészíteni a magyar játékosokat, a reklamálókat lappal hallgattatta el. A két székelyföldi csapat vezetőedzői, Nagy Ferenc, illetve Dobai Aladár panaszlevéllel fordultak a szövetséghez, melynek eredménye a kivizsgálás. A romániai gyakorlatot ismerve pozitív eredmény nem nagyon várható. /(Jakab Árpád): Kivizsgálást indít a szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ 2002. november 11.
Csíkszeredai fiatalok, Lázár Csaba és Günther Ottó internetes újságot indított Erdély hírportáljaként. Az oldal két hónapja működik. A fiatal csapat saját tudósítókat foglalkoztat Erdély több városában. Így a Kolozsváron, Szatmáron, Nagyváradon, Brassóban, Aradon, Udvarhelyen és Csíkszeredában történtekről adnak tájékoztatást. A hirek.ro csapata: Rédai Attila, főszerkesztő, Csata Orsolya, Fodor István, Jakab Árpád, Kiss Edit, Lepedus Péter, Tóásó Áron Zoltán, Tóth Hajnalka tudósítók megpróbálnak gyors és objektív tájékoztatást nyújtani. Naponta mintegy húsz új hír kerül a portálra. Azokra is gondoltak, akiknek nincs állandó internet hozzáférési lehetőségük, éppen ezért napi hírlevelet is szerkesztenek. Eddig 98-an igényelték az ingyenes hírlevelet. Internetes rádiót is működtetnek, Erdély Rádió néven. /Daczó Dénes: Erdély hírportálja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ 2003. augusztus 15.
Tizenhárom évvel ezelőtt, 1990. aug. 16-án jelent meg az Udvarhelyi Híradó első száma. A lap vállalja a közszolgálatiságot és komolyan veszi a véleményszabadságot, írta saját lapjáról Jakab Árpád. /Jakab Árpád: Holnap tizenhárom éves az UH. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./Valójában a lap Verestóy Attilához áll közel és támadja városa polgármesterét, Szász Jenőt.2004. június 4.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kijelentette: Fülöp Dénesnek azért kellett távoznia az Udvarhelyi Híradótól, mert jobboldali eszméket vallott. Az Udvarhelyi Híradó cáfolta ezt az állítást. Szerintük azért tették ki a laptól, mert Csibi István lapjának, a Transzilván Figyelőnek írt cikkeket, Magyari Bálint néven. Fülöp Dénes jelenleg a helyi Polgári Válasz szerkesztője. /Jakab Árpád: Csibinek dolgozik a helyi tanácsosjelölt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./